ATYHA (Atia) Sóvidék egyik legmagasabban fekvő települése. Az egyetlen színkatolikus falu a vidéken. Korond községhez tartozik. Korondtól 9, Székelyudvarhelytől 36 km-re fekszik. Bekötőútját a Réda sziklás oldalában 1913-14-ben építették.

Atyha látképe
Tipikus "nyeregben ülő" falu a Firtos és a Fiasmál közti Atyhai-nyereg (675) északi oldalán, a Korond és a Küsmöd vize vízválasztóján. A falu a tőle emelkedő Fiasmál (Fias tető, 823 m) oldalában, 700-750 m magasan települt. A Fias tető a firtosi kilátással vetekedik: tiszta időben a Marosterétől a vulkáni hegyvonulatig láthatunk.

 

 

Atyhai tipikus régi házA falutól északnyugatra, Réda (752 m) éles tufapadokkal jelzett gerince ereszkedik alá a Korond vizéig. Délen a Kadácsmező (652 m) és a Kerekmező (743 m) emelkedik, majd az erdőborította Firtos (1063 m) zárja le a látóhatárt. Nyugaton az Avar pataka mentén Etédre ereszkedhetünk be. Egykoriban a falu tartozéka volt a Korond vize melletti Árcsó egy része is, amely ma Korond községhez tartozik. A gyönyörű fekvésű, nagy Székelykapu Atyhábanmúltú falu az utóbbi évtizedekben az elnéptelenedés útjára lépett. 1992-ben 342-en laktak a faluban (340 magyar, 2 román). Orbán Balázs szerint a falu régi temploma a Szentegyházas erdőben (719 m) volt, s innen származott az 1437-es évszámú harang, mely az 1867-es tűzvész áldozata lett. A szent Mihályról nevezett templomhoz reformáció előtt három falu - Atyha, Korond, Pálfalva - tartozott.
A régi templom romjait 1818-ban fedezték fel, midőn a több évszázados bükköst levágták és "pityókával" ültették be. Atyha népe a reformációval unitárius hitre tért és Korondhoz tartozott, majd önállóságot szerzett és saját templomot épített. Az atyhaiak visszatérése a katolikus egyházhoz Péter István gyergyószentmiklósi esperes érdeme (1725). A Kupásné-hegy alatti kőtemplom 1652-ben épült, nem messze a maitól; idővel kicsinek bizonyult, s 1795-ig állott fenn.

Tornácos ház
A mai, kőfallal kerített, keletelt templom 1797-99 között épült 788 m magasságban, Kovács József plébános idején. Magas, nyugati homlokzati tornyában két, 1922-ben, Nagy- szebenben öntött harang és egy csengettyű van. A hajóban orgonakarzat van, félköríves apsisú szentéllyel, ennek északi oldalához csatolt sekrestyével. Fő- és mellékoltára klasszicista stílusú, a nyugati karzat alatt két, 1903. és 1904. évszámú, kőből faragott szenteltvíztartót találunk.1867-ben a templom az oldalfalak kivételével leégett, Betegh Imre plébános építette vissza a mai alakjában. Az 1927 július 2-i tornádó lerombolta a templom tornyát.

 

Vissza